Projekt Hüdra: A Soros-hálózat első nagy lebukása – az illegális migráció szervezése

Projekt Hüdra névre hallgató cikksorozatunk legújabb részében az illegális migrációt szervező Soros-szervezetekkel foglalkozunk. Annak ellenére, hogy Soros György NGO-hálózata már az 1980-as évek végétől aktív volt Magyarországon, ez volt az első kampánytémájuk, amelyen keresztül a szélesebb közvélemény is tudomást szerzett létezésükről és aknamunkájukról. 

Ez nem meglepő, hiszen míg sorozatunk korábbi számaiban bemutatott projektjeik – mint a drogliberalizáció vagy az LMBTQ-lobbi – alapvetően szűkebb csoportokban működtek, addig a 2015-ös illegális migrációs hullám során a Soros-hálózat tevékenysége mindenki számára láthatóvá vált, és milliók ismerték meg a Soros-tervet. Így most, tíz évvel a migrációs válság kirobbanása után a magyar származású milliárdos terve tökéletes alapot szolgáltat ahhoz, hogy bemutassuk a hálózat működését.

Soros György bemutatja tervét

• Évi egymillió migráns betelepítése Európába. 

Ezt Soros egy 2015. szeptember 29-én, a migrációs válság csúcsán megjelent véleménycikkében a megoldás első pontjaként javasolta. A hálózat működését jól példázza, hogy a „Merkel-terv” évi 500 000 migráns betelepítését irányozta elő Németországba. Ezt a dokumentumot a European Stability Initiative által készítette, melynek elnöke Gerald Knaus volt, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítványok munkatársa volt.

• Az EU tagállamai bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. 

Ezt a követelést szintén maga a milliárdos mondta ki, amikor az alábbiakat nyilatkozta: „Az ő [Orbán Viktor] terve a nemzeti határok védelmét tekinti célnak és a menekülteket akadálynak. A mi tervünk a menekültek védelmét tekinti célnak és a nemzeti határokat pedig akadálynak.”

• A nyugat-európai országokban összegyűlt illegális bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. 

Soros a Financial Timesban 2015 júliusában megjelent véleménycikkében leírta, hogy az EU külső határain lévő országok megszegik az európai menekültügyi rendszerből fakadó kötelezettségeiket azáltal, hogy nem biztosítanak megfelelő fogadtatást és menekültkérelem feldolgozást. Írását azzal fejezte be, hogy az EU-nak új migrációs politikára és intézményrendszerre lenne szüksége, amely jobban tükrözi és hűbb az „európai értékekhez”.

Az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadták el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében. Annak ellenére, hogy Máltát leszámítva senki sem hajtotta végre vállalását, mégis csak a V4 országok ellen indítottak kötelezettségszegési eljárásokat. Ez jól példázza az EU által alkalmazott kettős mércét.

• Brüsszel kötelezzen minden tagállamot arra, hogy minden bevándorlónak fizessen 12 millió forint állami segélyt. 

Soros György Újjáépíteni a menekültügyi rendszert című Project Syndicate-en megjelent cikkében írt arról, hogy szerinte az Uniónak minden menekültet ki kellene segíteni évi 15 ezer euró támogatással, ami mai értéken 6,1 millió forintnak felel meg. Ezt a támogatást két éven keresztül kellene juttatni, ami összesen 12,2 millió forint körüli összeg, és ebből a pénzből kell biztosítani az Európába juttatott menekültek lakhatását, egészségügyi ellátását és taníttatását.

Mint ismert 2024 júniusában az EUB 200 millió euró, plusz napi 1 millió euróra bírságolta hazánkat azzal az indokkal, hogy a magyar törvények nem felelnek meg az európai előírásoknak a migráció és menekültügy területén. Eme bírság teljes összege 2025 április közepére meghaladta az 500 millió eurót (204 500 000 000 forint), melyből 357 millió eurót (146 000 000 000 forint) már le is vontak.

• A migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért

Ezen törekvésében aktívan bekapcsolódtak jogászai és álcivil „jogvédői” is, például az Amnesty International, amely többször követelte Ahmed H. – aki a röszkei határátkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargáskor a határt védő rendőrökre támadt – szabadon bocsátását.

Ellenben az Európában élő etnikai kisebbségek ellen elkövetett bűncselekmények esetén nem tartják fontosnak a fellépést. Ezt mutatja az is, hogy a Helsinki Bizottság a rasszista indíttatású bűncselekmények elleni küzdelemre több mint 9 millió forintot kapott az Európai Bizottságtól és 17,6 millió forintot a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

• A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen

A Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OIDAC) 2011-re vonatkozó, 2012 márciusában közzétett jelentésével kereste meg 2012 tavaszán levélben a Magyar Kurír Soros György hazai jogvédő szervezeteit. Válaszul a Helsinki Bizottság azt közölte, hogy nem kompetens a témában, az Amnesty International tisztázta, hogy magyarországi részlege egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel, míg a TASZ elsősorban a jelentés egyes aspektusait kritizálta.

Soros jogvédő szervezeteinél a linkajánlókban általában nem szerepelnek a keresztényellenes diszkriminációval foglalkozó szervezetek, és például az említett OIDAC-jelentés sem került fel az Amnesty honlapjára. Ezen a ponton ismét kettős mércét fedezhetünk fel, hiszen az OIDAC-jelentés időpontjában az Amnesty közzétette a Szabad választás és előítélet: Muszlimok elleni diszkrimináció Európában jelentését, amelyben Belgiumot, Franciaországot, Hollandiát, Spanyolországot és Svájcot bírálva kiállt a közbiztonsági szempontból is problémás burka és nikáb viselése mellett, és az imahelyek építésének korlátozása ellen.

A Helsinki Bizottság 2011-es útmutatójában (Külföldiek Magyarországon) rögzíti: a multikulturális társadalom sokszínű, benne kölcsönhatásban és békében élnek az alapvetően önálló kultúrák, az ilyen társadalom „nem törekedik a bevándorlók asszimilálására, és a nyelvi, vallási, kulturális sokszínűség a hivatalos állami szakmapolitikai döntéseket, a közoktatást áthatja”.

Összefoglalóan elmondható: a Soros Györgyhöz köthető nemzetközi jogvédő szervezeteket szinte egyáltalán nem foglalkoztatja a keresztényellenes diszkriminatív európai jelenségek vizsgálata. Ily módon a Soros-jogvédők a keresztény gyökerű európai országok vallásának, kultúrájának háttérbe szorulását támogatják, emellett kifejezetten ellenezve a muszlimok integrációját szigorúan szabályozni kívánó egyes törvények bevezetését.

• Politikai támadások megindítása a bevándorlást ellenző országok ellen. 

Az Európai Unió legfontosabb intézményei Soros-befolyás alatt állnak, Soros több alkalommal is megszólalt uniós fórumokon, így például 2017 április végén és május végén is tárgyalt az Európai Bizottság több biztosával. Emellett Soros markában tartja az Európai Parlament számottevő részét is, mint az 2017-ben a milliárdoshoz közel álló European Policy Institute listájából kiderült:

A hálózat működésének friss példaként említhetjük a Költségvetési és a Költségvetési ellenőrzési Bizottság 2025. április 7-i ülését – itt hangzottak el Kollár Kinga elhíresült mondatai – melyen Léderer András (Magyar Helsinki Bizottság), magát a magyar civil szervezetek koalíciójának vezető szereplőjeként aposztrofálva azon kesergett, hogy az Európai Bizottság túl korán szabadított fel forrásokat hazánk számára.

Frissítve, fejlesztve, finomítva – a Soros-terv 2.0

Bajnai Gordon, a volt magyar miniszterelnök – akiről egy későbbi cikkünkben még bővebben fogunk írni – 2018-ban mutatta be az Új Paktum Európáért (New Pact for Europe) nevű kezdeményezés keretében kidolgozott tervet. Ez a projekt a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány, a német Bertelsmann Alapítvány, valamint néhány kevésbé ismert nemzetközi szervezet közreműködésével készült, és a brüsszeli bürokraták, valamint az európai politikai elit kiválasztott tagjainak együttműködésével készült el.

A Bertelsmann Alapítványról érdemes tudni, hogy nem csupán a kormánykritikus magyar RTL tulajdonosa, hanem az európai Facebook-cenzúrát végző Arvato nevű céget is birtokolja – így média és információs befolyása egyaránt számottevő.

A projekt legfőbb támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány volt, és a kezdeményezést irányító tanácsadó testület tagjai között ott volt az Open Society Initiative európai igazgatója is. Magyar részről Bajnai Gordon volt miniszterelnök, valamint a Political Capital – amely szintén Soros György támogatását élvezi – állt a javaslat mögött.

A látszólag nemes célokat hirdető terv valójában a nemzetállamok függetlenségének további korlátozásáról, a migráció irányításáról, valamint a bevándorlásellenes kormányok szankcionálásáról szól.

A dokumentum legfigyelemreméltóbb része a „kiegyensúlyozott humán mobilitási stratégia”, amelyben nyíltan leírják a migráció irányításának és menedzselésének módszereit:

• Állandó betelepítési mechanizmus létrehozása (Afrikából, Közel-Keletről az Unióba). 
• Állandó útvonalak megteremtése a gazdasági bevándorlók számára is, kékkártya-rendszer. Már nemcsak „menedékkérők” betelepítéséről beszél nyíltan a terv, de a gazdasági bevándorlókat is legalizált módon szeretnék beengedni Európába.
• Állandó belső áthelyezési mechanizmus (leánykori nevén kvótarendszer).
• Az önkormányzatok közvetlen (nemzetállamok feletti) ösztönzése a bevándorlók befogadására és ellátására.
• Új migránsbefogadó központok létrehozása a közép- és kelet-európai országokban és menedékkérőkre vonatkozó cseremechanizmus az egyes uniós országok között.
• A bevándorlók jobb, hatékonyabb tájékoztatása befogadásuk uniós lehetőségeiről.
• Szolidaritási hozzájárulás (adó) beszedése azon országoktól, akik nem szeretnének bevándorlókat átvenni vagy befogadni.

Az illegális migránsok hazai zászlóvivője

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesületet, mely élesen támadja a kormány migrációs politikáját, mint itthon, mint Brüsszelben, és amelynek korábban Donáth Anna, a Momentum bukott elnöke is dolgozott az elmúlt években közel 1 milliárd forint külföldi támogatással tömték ki. Az egyesület 2020-ban és 2021-ben 137 millió, 2022-ben 220 millió, 2023-ban pedig 327 millió forint támogatásban részesült. Ezenkívül jutott hozzájuk 15 millió forint a USAID-től is. 

A Menedék elnöke Örkény Antal, az MTA doktora, professor emeritus az ELTE TáTK-on, nem mellesleg a CEU vendégoktatója. Örkény az elmúlt években rendszeresen hangot adott kormánykritikus véleményének, de a bírálatból jutott a magyar embereknek is.  A 2015-ös migrációs válság idején azzal vádolta a kormányt, hogy „gyűlöletkampányt” folytat, amit „tragédiának” nevezett, és azt hangoztatta, hogy nincs „önkontroll a magyar társadalomban… Ehelyett teljes zavar van az emberekben”. Kijelentette továbbá, hogy „Az állam a jelenlegi menekültpolitikájával tudatosan megzavarja a köznyugalmat, és hergeli az ördögöt, ami benne van mindnyájunkban.”

Valamint kritizálta a gyermekvédelmi törvényt, a világ élvonalába tartozó kínai Fudan Egyetem Magyarországra csábításának gondolatát, és azon kesergett, hogy a Covid alatt „az egyéni bezárkózáson kívül az országok is láthatóan elindultak egy zárt, nemzetállami irányba”.

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés